Az amerikai gyártó kínálatában számos játékgép található. Mi ezúttal két notebookot próbáltunk ki; a legkisebbet és a legnagyobbat.

Nem csak gyerekjáték

Nagyapám ügyes kezű mesterember lévén még maga készítette a játékokat a gyerekeinek. A mi gyerekkorunkban már azoknak az egykor volt mesterembereknek a játékaival játszottunk, akik úgy gondolták, hogy a saját gyerekeik mellett miért ne gyárthatnának mások számára is játékszereket. Magyarán gyűjtöttük a matchboxokat és a legót. Persze minél többet és minél drágábbat – így váltak ezek a játékszerek egy korszak gyerekeinek státusszimbólumává.

A XXI. században a lego és a játékautó a dedósok játékszere. Helyette minden magára valamit adó apuka és anyuka megveszi gyerekének a számítógépet, ami oktat és szórakoztat, ha kell. A gyártók pedig természetesen készséggel kiszolgálják ezt az igényt is: „Játszani szeretne a gyerek a géppel? Hogyne, kérem szépen, tekintsék meg termékpalettánk kifejezetten erre a célra szánt típusait!” – mondja tenyerét dörzsölve az eladó (vagy maga a gyártócég, ugye), aki ezen a ponton már tudja, hogy ezúttal az átlagosnál jó eséllyel nagyobbat fog kaszálni.

Lapunk rendszeres olvasói számára aligha kell részleteznünk, hogy a modern játékprogramok futtatására kihegyezett konfigurációkért vagy PC-s perifériákért cserébe tekintélyes summát kell a boltban hagyni. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy ilyen holmikat nemcsak gyerekeknek, de játékosabb kedvű felnőtteknek is el lehet adni minden további nélkül, máris érthetővé válik, hogy egyes gyártók miért fordítanak kiemelt figyelmet erre a szegmensre.

Cégünk DELL kínálata itt található…

A globális PC-piac jelenlegi második legnagyobb gyártójaként jegyzett Dell például nemrégiben egy meglehetősen neves, játékkonfigurációkat gyártó cégre tette rá a kezét, ráadásul a vállalat addig sem számított kispályás versenyzőnek ebben a szegmensben: a brutális számítási kapacitással bíró, méregdrágán értékesített XPS (Xtreme Performance Systems) konfigurációk többnyire rendre megdöntöttek minden elképzelhető rekordot. A limitált darabszám ellenére ezeket a gépeket máig komoly profittal tudja értékesíteni a cég, amely egy ideje noteszgépekre is rányomja a jól mutató XPS márkajelzést.

Számtalanszor leírtuk már, a trendek is egyértelművé tették, hogy a hordozható számítógépek rohamos, megállíthatatlan térnyerése gyakorlatilag minden szegmensben megfigyelhető. A notebook régebben méregdrága munkaeszköz volt, manapság ez helyzet azonban olyannyira megváltozott, hogy tulajdonképpen az irodai munkára szánt hordozható számítógépekhez lehet a legolcsóbban hozzájutni, a plusz szolgáltatásokért (teljesítményért) viszont esetenként komoly összegeket kell fizetni.

A Dell XPS noteszgépei tehát elsősorban a játékosok elvárásait igyekeznek teljesíteni, jelenleg három (augusztustól négy) széleskörűen konfigurálható típuscsalád által. Ezekből hozzánk most a hazai kínálat két véglete jutott el; a legkisebb, M1210 és az óriási M2010 széria egy-egy itthon is elérhető konfigurációja bizonyíthatta rátermettségét. Elsőként az apró M1210-et tettük próbára.

XPS M1210 – I.

Az XPS M1210 eredetileg szemmel láthatóan szubnotesznek készült, ezt sugallja az átlagosnál kisebb doboz is, amiben gép hozzánk érkezett. Ebből a dobozból egyébiránt a leírásokon és a telepítőlemezeken túl egy kecses, bőrtokba bújtatott töltő és két akkumulátor is előkerül – utóbbi miatt jár a piros pont a gyártónak.

[+]

A notebook összecsukott állapotban kifejezetten modern, teljesen vállalható összképet nyújt, a mattfekete kijelzőfedlapon ott díszeleg a Dell, alatta egy ezüst berakáson az XPS felirat. A szokatlanul zömök felépítésű gép homlokzatába hét nyomógomb simul, ezekkel elsősorban a médialejátszó vezérelhető. A szintén itt található hangcsatlakozók egyikébe fülhallgatót dugva így menet közben is lehet például zenét hallgatni, jóllehet összecsukott állapotban nem látni az amúgy kék háttérfénnyel megvilágított gombok piktogramjait, így kénytelenek vagyunk emlékezetünkre hagyatkozni a vezérlés során.

[+]

A 12,1 hüvelykes TFT-t tartalmazó panelnek nincs reteszelője, a kijelzőfedél könnyen nyílik, a zsanérok jól megtartják a masszív, merev fedlapot. Az XPS M1210-et kinyitva teljesen átlagos dizájnnal és az átlagosnál valamivel jobb minőségű anyagokkal találjuk szembe magunkat. A gép beviteli felülete (beleértve a billentyűzetet is) teljesen szürke, talán ennek tulajdonítható, hogy a fényképek hiányában utólag bajosan tudnánk csak felidézni a részleteit. Pedig a notesz alapvetően jól használható felületet nyújt a tulajdonos számára: a klaviatúra elrendezése és minősége meglepően jó, a fontosabb gombok és visszajelzőfények elhelyezésével sincs gond. Jól megoldott feladat, semmi extra. Azaz egy apróság mégis: három visszajelzőlámpa a jobb oldali zsanéron világít, így akkor is látható a jelük, ha a kijelző le van hajtva. A panel felső peremének közepébe egy webkamera is belesimul, manapság azonban ez már nemigen tekinthető különleges extrának.

[+]

Az XPS M1210 a látszat ellenére átlagos vastagságú gép, csupán az egyenes oldalak miatt tűnik a megszokottnál jóval zömökebbnek. A DVD-író mellett összesen négy USB kapu, D-Sub és S-Video kimenetek, FireWire port, RJ11 és RJ45 aljzat, kártyaolvasó és ExpressCard bővítőfoglalat található a repertoárban. Dokkolócsatlakozó nincs, de a DVI kimenetet is hiába kerestük, pedig a felhasználási területet alapul véve talán jól jönne egyeseknek. A szellőzőrendszer a gép bal oldalán fújja ki a felmelegedett levegőt, hátul nyilván nem volt erre hely, jobbra pedig nem célszerű elhelyezni a „kipufogót”, ezt szerencsére jól meglátták a Dell mérnökei.

XPS M1210 – II.

A gyártócég az XPS névhez méltón igyekezett mindent belezsúfolni a viszonylag szűk helyet kínáló M1210-be, a gépbe így egy 2 GHz-en ketyegő, 4 megabájtnyi megosztott másodszintű gyorsítótárral rendelkező Core 2 Duo T7200-as CPU került, mely 667 MHz-es rendszersínen csatlakozik az i945PM északi hídhoz. A notebook alapkiépítésben 1 gigabájt rendszermemóriával bír – tulajdonképpen ezt a legkönnyebb bővíteni, jóllehet a tesztgépnél mindkét rendelkezésre álló foglalatot betöltötte egy-egy 512 megabájtos DDR2-667-es modul.

A tárolórendszer alapját egy a Hitachi műhelyéből származó, 7200 fordulat/perces motorral ellátott, 2,5 hüvelykes merevlemez nyújtja, azaz az átlagos noteszgépekhez hasonlítva gyorsabb adatkezelési tempó várható az XPS M1210-től. A gép egy 5 az 1-ben kártyaolvasóval és egy DVD-íróval is szolgál; a Philips gyártmányú optikai egység megírja a kétrétegű lemezeket is, DVD-RAM-okat viszont nem tud adattal megtölteni.

Az XPS M1210 kommunikációs rendszere alapkiépítésben teljesen átlagos lehetőséget biztosít a felhasználóknak. Került a gépbe egy háromnormás (802.11a/b/g) Intel WLAN vezérlő (a notebookra így rákerülhetett a Centrino matrica), egy Bluetooth modul, egy Fast Ethernet vezérlő és egy analóg modem – utóbbi minden bizonnyal a célcsoport álmainak egyik legfőbb megtestesítője. Az opcionálisan megvásárolható A/V kommunikációs csomag révén WWAN mobilkommunikációs lehetőséggel bővíthető a gép.

[+]

A gép 12,1 hüvelykes, fényes felületű (a Dell ezt TrueLife-nak nevezi) kijelzője a megszokott WXGA (1280×800 pixeles) felbontást nyújtja, mindemellett sem fényerejét, sem pedig kontrasztját tekintve nem emelkedik ki a nagy átlagból. A panelt jelen esetben egy GeForce Go 7400 GPU hajtotta meg, mely ugyan a lapkakészletekbe integrált vezérlőket minden tekintetben felülmúlja, távolról sem tekinthető játékorientált megoldásnak.

XPS M1210 – teszteredmények, értékelés

Mivel az XPS család tagjai hangsúlyozottan játék céljára lettek teremtve, így természetesen mi is előszedtük a fiókból a szokásos játékprogramokat, és – a grafikus vezérlő teljesítményét figyelembe véve alacsony részletesség mellett – játszottunk kicsit a géppel. A hozzánk eljutott M1210-en egy második szervizcsomaggal frissített Windows XP Professional operációs rendszert találtunk, előre telepített eszközillesztőkkel, ezt a tesztkörnyezetet változatlanul hagytuk, így minden eredmény a gyárilag paraméterezett gép teljesítményét tükrözi.

Mint az a mért értékekből is látszik, a legkisebb XPS notebook csak erős kompromisszumok árán használható modern játékprogramok futtatására. Nem vártunk csodát a géptől, úgyhogy különösebben nem is csalódtunk, amikor az M1210 nem hozta egy gamer erőgép számait a tesztben.

Javult a kép, amint nem pusztán a játékteljesítményre helyeztük a hangsúlyt; az Everest által mért értékek és a PCMark eredmények már becsületes teljesítményt sejtetnek, ráadásul a két akkumulátor is viszonylag jól teljesített, a kettővel együtt méréseink szerint legjobb esetben akár hét órán keresztül is üzemben tartható a notebook.

A gép használatával egyébként nem akadt problémánk, az XPS M1210 a teszt teljes ideje alatt tette a dolgát, az összképet egyedül a hűtési rendszer rontotta le kissé, amely nagyobb terhelésnél zavaróan zúgni kezdett, ráadásul ilyenkor a klaviatúra és a tenyértámasz is kellemetlenül felmelegedett. Márpedig a játékprogramok futtatása – nem utolsósorban pedig a nyári kánikula – komolyan próbára tette a notebook hűtését, a gép használata így hamar kényelmetlenné vált.

[+]

Kicsit tanácstalanok vagyunk a Dell legkisebb XPS gépével kapcsolatban; nem szeretnénk lebecsülni a kisméretű notebook nyers erejét, képességeit, mégis azt kell mondjuk, hogy ez a konfiguráció ebben a formában nem a legalkalmasabb a modern játékok futtatására, a Dell itt szerintünk másra helyezte a hangsúlyt. A notesz igazi előnye kétségkívül a hordozhatóságban rejlik, így egy kis út közbeni filmnézésre, zenehallgatásra és egyéb multimédiás tartalmak elérésére minden további nélkül alkalmas. Ha nem vár el tőle részletgazdag, nagy felbontású grafikát, akkor azért játékprogramokkal is elszórakoztatja használóját az XPS M1210.

Aki teljesebb játékélményre, valamivel modernebb belsőre és divatosabb külsőre vágyik, annak augusztustól nyújthat alternatívát a Dell, ekkor jelenik ugyanis meg a gyártó hazai kínálatában a 13,3 hüvelykes kijelzővel rendelkező XPS M1330, mely már az Intel új mobil platformjára alapoz, és egyebek mellett DirectX 10-kompatibilis grafikus motorral rendelkezik.

Cégünk DELL kínálata itt található…

Ami tetszett:

• jó számítási teljesítmény,
• kényelmes, jó kiosztású magyar klaviatúra,
• két akkumulátor is jár hozzá.

Ami nem tetszett:

• hangos, rossz hatásfokú hűtés,
• XPS géphez képest gyenge grafikus teljesítmény,
• szubnotesznek túl nehéz.

XPS M2010 – I.

A nagy átlagból alig-alig kiemelkedő XPS M1210 után a Dell jelenlegi mobil zászlóshajójának számító XPS M2010-től vártuk, hogy az XPS márkanévhez minden tekintetben méltó repertoárral kápráztasson el minket. A hatalmas, sokat sejtető dobozban lapuló PC-t szándékosan nem nevezzük noteszgépnek, ekkora notesz ugyanis egész egyszerűen nem létezik – az XPS M2010 így inkább a notebookok és asztali PC-k egyfajta keveréke.

[+]

A dobozból a temérdek kiegészítőt (akkumulátor, töltő, egérpad, Bluetooth egér, extra hangcsatlakozók, tv-kimenet elosztókábel, CD-k, leírások stb.) tartalmazó kisebb doboz alól egy brutálisan nagy és nehéz (valamivel több, mint 8 kilogramm tömegű), elsőre noteszgépnek látszó tárgyat emelhettünk ki. Szó szerint a fülénél fogva. A méreteit tekintve minden megközelítésből impozáns XPS M2010-hez hasonló géphez nemigen volt eddig szerencsénk, álmélkodva forgattuk és tapogattuk a teljes felületén bőrszerű bevonatot kapott monstrumot.

A gép igazi meglepetéssel akkor szolgál, ha a két oldalsó, mágnesesen oldó reteszt eltolva felnyitjuk a vaskos kijelzőt: az így feltáruló látvány már csak távolról emlékeztet noteszgépre, az XPS M2010 beviteli felületével ugyanis gyakorlatilag minden létező normát felrúg, olykor kifejezetten praktikus megoldásokat kínálva.

[+]

Először is a 20,1 hüvelykes képátlójú kijelző dupla zsanérral rendelkezik, azaz a dőlésszöge mellett bizonyos kereteken belül a magassága és a gép hátlapjától mért távolsága is szabályozható. Plusz a klaviatúra teljesen előre került (csuklótámasz nincs), a felhasználó így nem kényszerül rá, hogy gépelés közben 30 centiméter távolságból, félig görnyedve meredjen a hatalmas TFT-re.

[+]

Maga a géptest élesen elválik a kitűnő minőségű, teljes numerikus blokkot, sőt egy tapipadot is tartalmazó klaviatúrától. A szó szoros értelmében, a billentyűzet ugyanis egy mozdulattal lepattintható a központi egységről. A beviteli egység ilyenkor vezeték nélküli üzemmódba vált (Bluetooth szabvány szerint) és beépített akkumulátorával üzemel (hogy pontosan mennyi ideig, azt nem közli a gyártó). A billentyűzeten a 109 gomb mellett hét funkciógomb is felsorakozik, a multimédiás gombsor használata kétségkívül kényelmesebb, mint az Fn gombbal és egy további funkcióbillentyűvel zsonglőrködni. A tényleg kitűnő minőségű klaviatúra kiosztása egyébként amerikai angol, magyar változat tudomásunk szerint sajnos nincs belőle.

A fent említett gombsor érintőmező formájában a központi egységen, a kissé felnyíló ajtajú, slot-in mechanikás optikai egység alatt is megtalálható. Ettől jobbra a Media Direct alkalmazást indító gomb és a bekapcsológomb, balra pedig öt kéken ragyogó visszajelzőfény található. A fényes fedlapú géptest teteje ezeken kívül teljesen üres, egyedül a márka és a típusjelzés, valamint a Centrino és Windows matricák árválkodnak a két oldalon.

[+]

[+]

Az XPS M2010 oldalain nincs az átlagosnál sokkal több csatlakozó és bővítőport, ezek elhelyezése ennélfogva kevésbé zsúfolt, és jutott belőlük bőséggel hátulra is. A felhozatal ez esetben négy USB kapuból, egy FireWire portból, ExpressCard aljzatból, kártyaolvasóból, DVI és S-Video kimenetből, RJ11 és RJ45 konnektorból továbbá hangcsatlakozókból áll. Utóbbiak száma egy mellékelt, speciális végű elosztó segítségével többszörözhető. A szellőzőrendszer hátulra fújja ki a meleg levegőt, az utánpótlást pedig részben alulról, részben oldalról szívja be.

XPS M2010 – II.

A legnagyobb hordozható XPS komponensei szerencsére nem igényelnek orkánszerű légmozgást hűtésükhöz, a gép belül ugyanis furcsa külseje dacára sokkal inkább hasonlít egy noteszgépre. Az XPS M2010-ben ugyanaz a 2 GHz-es Core 2 Duo T7200 lapul, mint a cikk első felében bemutatott, nála sokkalta kisebb tesójában, ugyanaz továbbá a lapkakészlet, és egyezik a memória mennyisége és típusa is.

A merevlemez is ismerős az XPS M1210-ből, csakhogy a Hitachi-féle gyors 2,5 hüvelykes HDD-ből ezúttal kettőt építettek be a gépbe, amit annak rendje s módja szerint különböző RAID üzemmódokba lehet kötni. A tárolórendszer része továbbá egy 13 a 2-ben kártyaolvasó és a már említett, Toshiba gyártmányú slot-in DVD-író.

A vezeték nélküli kommunikációs rendszer itt is háromnormás WLAN-vezérlőből és Bluetooth modulból áll, melyhez opcionálisan WWAN mobilkapcsolat társítható. Jelen van továbbá a jó öreg analóg modem és egy Gigabit Ethernet vezérlő is.

A gép 20,1 hüvelykes képátlójú, fényes felületű, WSXGA (1680×1050 pixel) felbontású kijelzője igazi kuriózum a hordozható számítógépek körében, nem csodálkoznánk, ha a Dell egy saját, asztali gépekhez készült TFT-je reinkarnálódott volna ebben a formában. A betekintési szögeket vizsgálva annyit mindenesetre biztosan kijelenthetünk, hogy a panel nem az ebben a szegmensben általában alkalmazott TN+film technológiával készült, ráadásul a TFT kontrasztarányát és fényerejét tekintve is messze felülmúl minden eddig látott notebook-kijelzőt.

Az igazán kitűnő képet adó panelt egy meglehetősen izmos GPU szolgálja ki; a nem éppen mai darabnak számító, 256 MB memóriából gazdálkodó Mobility Radeon X1800 azért még ma is komoly grafikus teljesítményt képes kipréselni magából. A több mint háromszázmillió tranzisztort tartalmazó, 90 nanométeres csíkszélességgel készült vezérlő ugyan valósággal falja az energiát, de ez a megoldás végső soron pont ilyen gépekhez lett kitalálva, úgyhogy ezzel egyáltalán nem kerül hátrányba az XPS M2010.

Érdemes még szót említeni a gép hangrendszeréről, mely a kijelzőhöz hasonlóan messze kiemelkedik a mezőnyből. A kijelzőpanel alján, két oldalt található négy-négy hangszóró a gép aljára helyezett mélynyomóval kiegészítve szokatlanul tisztán és hangosan szólal meg. Kár, hogy egy viszonylag egyszerű, szoftveres pufferből dolgozó Sigmatel kodek jelenti mindezek alapját, egy hardveres DSP talán jobban illett volna az XPS M2010-be, ugyanakkor alighanem ezt túl bonyolult lett volna integrálni a gépbe, ezért megértjük a Dellt, amiért elvetette a lehetőséget.

XPS M2010 – teszteredmények, értékelés

A nagyképű Dell XPS tesztelésénél hasonlóan érintetlenül hagytuk az előtelepített környezetet (operációs rendszer és eszközillesztők), ezúttal azonban feljebb tettük a lécet a játékprogramoknál, ezért fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a kisebb géppel mért értékek nem összehasonlíthatók az XPS M2010 játékeredményeivel.

Cégünk DELL kínálata itt található…

Az XPS M2010 a játékoknál nem hazudtolta meg a nevét, jóllehet a legújabb címek natív felbontásban már a bálna számára is túl nagy falatnak számítottak.

A többi rendszeresített benchmark esetében a gép jól, de nem kiemelkedően teljesített, egyedül talán a merevlemez-teljesítményben tud jelentősen elhúzni a konkurencia hasonló szegmensbe szánt megoldásaitól.

Bár egy ilyen kaliberű gépnél a szünetmentesítésen túl nem sok értelmét látjuk az akkumulátoros üzemnek, azért lefuttattuk a szokásos Battery Eater tesztünket, amely alapján kijelenthető, hogy a csaknem 115 wattórás Sanyo akkumulátor becsülettel helytáll. Az XPS M2010 minimális terheléssel majd’ három órát, teljes terhelésen pedig körülbelül egy óra negyven percet üzemelt az akkumulátorról, melynek tömege egyébként majdnem egyezik egy kisebb szubnoteszével, tokkal-vonóval.

A Dell bivalyerős hordozható gépét élvezet volt használni, hordozni már kevésbé – aki ezt a gépet kiviszi a lakásból, nem árt, ha előtte gondoskodik a megfelelő kondiról. A gép hatalmas mérete ellenére amúgy kezes bárányként működött, a hihetetlenül jól összerakott kasztniból valósággal sugárzik az erő és a minőség…

[+]

…a hőség azonban furcsamód nem, pedig kezdetben épp az ellenkezőjére számítottunk. A vaskos alapgép hűtése azonban kellő hatékonysággal képes elvezetni a hőt a melegedő komponensektől, és a géptől teljesen elkülönülő klaviatúra amúgy is kizárná, hogy valami alulról fűtse a kezet használat közben. Az XPS M2010 hűtője ráadásul a legizzasztóbb helyzetre sem reagált hisztérikus ventilátorpörgetéssel, így a számítógépnek működés során alig volt alapzaja.

Mindezek alapján többeknek ideális választás lehetne a Dell csúcskategóriás hordozható számítógépe, az ugyanakkor mindenki számára nyilvánvaló, hogy a gyártó nem elsősorban ebbe a régióba szánta ezt a modellcsaládot. Az exkluzivitásért, a minőségért és a brutális teljesítményért cserébe igen komoly árat kell fizetni, ami önmagában még nem is lenne olyan nagy baj, csakhogy – akárcsak a legtöbb gyártónál – ez esetben egy amerikai vásárló alkalmasint lényegesen többet is kap a pénzéért cserébe. Mindez persze javarészt csak akkor válik lényeges szemponttá, ha valami balul üt ki és segítséget kell kérni a gyártótól. Ezzel természetesen nem azt akarjuk sugallani, hogy a Dell elhanyagolja a magyar vásárlókat, pusztán csak arról van szó, hogy a gyártó érthető okokból forgalomarányosan építi fel támogatói bázisát.

A magas fogyasztói árral együtt jár egy másik probléma is, mely egyben a Dell XPS M2010 igazi Achilles-sarka. Történetesen a gép főbb komponenseinek cseréje vagy egyáltalán nem, vagy csak nehezen oldható meg, a számítástechnika gyors változása miatt fellépő amortizáció ezért itt hatványozottan jelentkezik. Az óriásgép beszerzését éppen ezért valóban csak az igazán tehetősek engedhetik meg maguknak, márpedig belőlük a Dell elsődleges piacának számító Egyesült Államokban alighanem többet találni, mint Európa ezen szegletében. Az XPS M2010 nagyon jó gép, élvezet volt használni, ugyanakkor szerintünk csak valami furcsa véletlen folytán keveredhetett ez a bálna ide, a kis magyar tengerbe.

Ami tetszett:

• jó számítási teljesítmény, gyors grafikus motor,
• példás anyagminőség, összeszerelés,
• halk működés,
• kitűnő kijelző,
• kitűnő billentyűzet.

Ami nem tetszett:

• nem vagy nehézkesen bővíthető,
• nehéz,
• nagyon drága.

Forrás: prohardver.hu

Cégünk DELL kínálata itt található…